HUNOR - Magyar Űrhajós Program
A magyar űrtevékenység 75 éves múltra tekint vissza. Hazánk stratégiai érdeke, hogy megőrizze és fejlessze a világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciáit.
Ezért Magyarország, negyvenöt év után ismét embert küld a világűrbe, hogy a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén magyar egyetemek, vállalatok és kutatóműhelyek kísérleteit végezze el.
A HUNOR-program
Egy történelmi vállalkozás, amely Magyarországot és a magyar űrszektort a nemzetközi űripar élvonalába helyezi. Hozzájárul a tudományos karrierlehetőségek megteremtéséhez, a magyar tudósközösség élénkítéséhez és a fiatalok érdeklődésének felkeltéséhez.
A 2021-ben elfogadott űrstratégia elemeként jött létre a Hungarian to Orbit, azaz a Magyar Űrhajós Program: a magyar kormány 2021. július 30-án tette közzé azt a kormányhatározatot, amely a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés, illetve a küldetés megvalósíthatóságához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását is magába foglalja.
Kiválasztási folyamat
2022. január végéig több mint 240-en nyújtották be jelentkezésüket az űrhajósjelölti pozícióra. Egy kétéves kiválasztási folyamat után a magyar szakértők Kapu Tibort választották ki a küldetés végrehajtására, tartalékosának pedig Cserényi Gyulát jelölték ki.
Kiképzés
A magyar szakemberek által koordinált kétéves kiválasztási- és felkészítési folyamatot, illetve a NASA, a SpaceX és az Axiom Space 8-10 hónapos küldetés-specifikus kiképzését követően a magyar kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomáson 18 napon át teljesített szolgálatot az Ax-4 misszió legénységének tagjaként, tartalékosa pedig a földi irányítóközpontból támogatta a missziót.
Küldetés
A HUNOR (Hungarian to Orbit) Magyar Űrhajós Program keretében hazánk negyvenöt év után ismét embert küldött a világűrbe, melynek köszönhetően sikerült megerősítenie helyét a nemzetközi űrszektorban és tudományos közösségben. A program keretében Kapu Tibor kutatóűrhajós 2025 nyarán 25 kísérletet hajtott végre a Nemzetközi Űrállomáson, amelyeket magyar egyetemek, vállalatok és kutatóműhelyek dolgoztak ki. A program kiemelt célja, hogy tudományos eredményei mellett inspirálja a fiatalokat, és erősítse az érdeklődést a STEM-területek iránt.
Befektetés a jövőbe
A HUNOR-program célja, hogy hozzájáruljon egy robusztus hazai űrszektor kialakításához, hogy Magyarország nemzetközi szinten versenyképesebb legyen a high-tech iparban, jelentős gazdasági előnyt kovácsolva magának.
Az Ax-4 misszió
Az Axiom Space űripari vállalat által szervezett küldetés során a magyar kutatóűrhajós egy amerikai, egy lengyel és egy indiai társával utazik a világűrbe, hogy ott kutatásokat végezzenek el. Ez a nemzetközi együttműködés tudományos szempontból erősíti Magyarország nívóját, ugyanakkor új utakat nyit az űripari partnerségek és az innováció előtt.
Magyarország második kutatóűrhajósa
A kiválasztás során a szakértők több mint ötven mérhető szempont szerint értékelték a jelölteket. Az eredmények alapján a HUNOR-program Irányító Testülete Kapu Tibort tartotta a legalkalmasabbnak a feladatra, míg tartalékosnak Cserényi Gyulát választották.
A HUNOR – Magyar Űrhajós Program 2022-ben kezdte meg az űrhajósjelöltek toborzását és kiválasztását. A több száz jelentkező közül a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő orvosi, pszichológiai, fizikai és szakmai alkalmassági vizsgálatok sorozata után, négy jelölt maradt versenyben.
A kétéves felkészülés első szakaszában a jelöltek Magyarországon végeztek elméleti, technikai és tudományos képzést, valamint részt vettek a Magyar Honvédség által szervezett túlélési gyakorlatokon, illetve zéró gravitációs, műrepülési, vadászgépes és centrifugás szimulációk során is helyt kellett állniuk. A végső döntés 2024-ben született meg: Kapu Tibor lett kijelölve Magyarország második nemzeti kutatóűrhajósának, míg Cserényi Gyula kutatóűrhajós tartalékosként támogatta a programot.
A HUNOR-program kutatóűrhajósai 2024 augusztusában kezdték meg a küldetés-specifikus kiképzésüket az Axiom Space központjában, Houstonban. Itt ismerték meg az Ax–4 küldetés további tagjait – indiai és lengyel küldetésspecialista kollégájukat, valamint Peggy Whitson parancsnokot –, akikkel a felkészülés teljes időszaka alatt szorosan együtt dolgoztak.
A kiképzés részét képezték a SpaceX, a NASA és az Axiom Space által vezetett technikai, biztonsági, rendszerszintű és tudományos tréningek, amelyek felkészítették a személyzetet az ISS-en végrehajtott feladatokra. A küldetésspecifikus képzés részeként az űrutazáshoz szükséges tudást e mellett többek között Japánban, Németországban, valamint az Amerikai Egyesült Államok számos pontján sajátították el a kutatóűrhajósok.
HUNOR-program keretében Kapu Tibor 2025. június 25-én indult el a Nemzetközi Űrállomásra, az Ax-4 küldetés tagjaként. Az indítás időpontját – ahogy minden emberes űrrepülésnél – sok tényező befolyásolta, többek között az időjárási körülmények, az űrállomás forgalmának ütemezése, valamint különböző műszaki tényezők.
A HUNOR-program keretében Kapu Tibor kutatóűrhajós 2025. június 25-én indult útnak a floridai Kennedy Űrközpontból, az Axiom-4 küldetés négyfős nemzetközi személyzetének magyar tagjaként. A küldetés parancsnoka Peggy Whitson (Egyesült Államok), pilótája Shubhanshu Shukla (India), küldetésspecialistája pedig Kapu Tibor és Sławosz Uznański-Wiśniewski (ESA, Lengyelország) voltak.
A személyzet a “Grace” névre keresztelt Crew Dragon űrhajóval indult a Nemzetközi Űrállomás felé, és a szükséges pályakorrekciókat követően június 26-án érkezett meg az űrállomásra, ahova sikeresen dokkoltak.
Kapu Tibor összesen 20 napot, 2 órát és 59 percet töltött a világűrben, ebből 18 napot a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A küldetés során a magyar kutatóűrhajós magyar egyetemek, kutatócsoportok és vállalatok fejlesztéseit valamint tudományos projektjeit hajtotta végre: 25 magyar kísérlet, amelyek az űrbéli környezet Földön nem reprodukálható adottságait kihasználva járulnak hozzá új tudományos eredményekhez és a jövő technológiáinak fejlesztéséhez.
A visszaút 2025. július 14-én kezdődött, amikor a Crew Dragon levált az űrállomásról, majd órákkal később belépett a Föld légkörébe. A küldetés sikeresen zárult: az űrhajó július 15-én csapódott vízbe az Atlanti-óceán kijelölt visszatérési zónájában, ahol a mentőcsapatok azonnal megkezdték az űrhajósok kiemelését és orvosi vizsgálatát.
Kapu Tibor társaival a küldetéseket követő kötelező ellenőrzések után augusztus közepén érkezett haza Magyarországra, ahol ünnepélyes fogadtatás és széles körű szakmai érdeklődés várta.
A HUNOR-program célja, hogy a magyar egyetemek, kutatóhelyek és vállalatok olyan elképzeléseket valósíthassanak meg, amelyek az űrkutatás következő kihívásaira adnak választ, illetve az űrtechnológiai fejlesztések eredményeit a földi élet javára hasznosítják. A hazai és nemzetközi szakértők közösen alakították ki azt a kísérleti portfóliót, amely 30 tudományos és technológiai feladatot foglalt magában, melyből a magyar kutatóűrhajós 25-öt hajtott végre az Axiom-4 küldetés alatt.
A szigorú engedélyeztetési folyamat során a HUNOR-program szakemberei és a magyar partnerintézmények kutatói együtt dolgoztak az Axiom Space, a NASA és az Európai Űrügynökség illetékeseivel.
A teljes HUNOR kísérleti portfólió elérhető a kísérletek aloldalon.
A HUNOR-program célja, hogy élénkítse a hazai űrszektort, és kiemelkedő karrierlehetőségeket teremtsen Magyarországon belül. Ez a növekedést támogatja egy robusztus űrszektor kialakítását, amely nemzetközi szinten is versenyképesebbé teszi hazánkat a high-tech iparban.
Magyarország megerősíti a nemzetközi térben elfoglalt pozícióját azzal, hogy az Egyesült Államok, Lengyelország és India mellett részt vesz az Ax-4 misszióban. Ez az együttműködés nemcsak tudományos szempontból erősíti Magyarország nívóját, hanem új utakat is nyit az űripari partnerségek és az innováció előtt.
