Az űrhajósokat érő kozmikus sugárzás legveszélyesebb részecskéi a hidrogénnél és héliumnál nehezebb kémiai elemek, például a vas atommagjai. Ezek aránylag ritkák, de más részecskéknél sok ezerszer nagyobb energiával csapódhatnak be az űrhajósok testébe. A becsapódások eltörhetik a sejtekben lévő örökítőanyagot, a DNS-t. A DNS károsodása miatt a sejtek elpusztulhatnak vagy daganatok alakulhatnak ki belőlük. A HUNOR Program egyik kísérletében ezt a károsodást próbálják mérsékelni. Ennek érdekében a sejteket úgy módosítják, hogy a szokásosnál többet termeljenek a DNS-molekulák károsodását kijavító fehérjékből. A kísérlet számos, a Földön is hasznos információval szolgálhat, és fontos szerephez juthat a jövő hosszú távú űrutazásai, a Hold- és Mars-expedíciók során az űrhajósok védelmében.
Ecetmuslicák az űrállomáson
A HUNOR Program egyik kísérletében ecetmuslicák élő lárváit viszik fel a Nemzetközi Űrállomásra. A lárvákat még a start előtt genetikailag módosították a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A módosítás miatt az állatok sejtjei a szokásosnál többet termelnek a DNS-molekuláikat javító-karbantartó anyagokból. A kísérlet már akkor is sikeres lesz, ha egy napig életben maradnak, de lehetséges, hogy túlélik a teljes küldetést is. Az űrből visszahozott ecetmuslicákat az egyetemen vizsgálják, földi példányokkal összehasonlítva.
Vállalkozó: Szegedi Tudományegyetem
