Ha valaki nem fázik, és melege sincs, akkor éppen a megfelelő a hőérzete. A hőérzet főleg a bőrfelszín hőmérsékletétől függ. Ha a bőr felmelegszik, akkor a hőenergiát a bőr és a ruha közötti levegőrétegnek adja át. Normál esetben ebben a levegőrétegben áramlások vannak, amelyek elszállítják a felesleges hőt. Zárt ruhákban, például tűzoltóknál, vegyvédelmi védőöltözetben, pilótaruhában, de akár egy síruhában is nehezebb a helyzet, amin a megfelelő aláöltözet segíthet.
A világűrben nem csak az űrsétákhoz használt szkafanderekkel van ilyen probléma. A súlytalanság miatt nem keletkeznek természetes áramlások a bőr és a ruha közötti levegőrétegben (csak a ruha mozgása vált ki némi légmozgást), így az űrállomáson hosszabb ideig tartózkodó űrhajósok testhőmérséklete gyakran magasabb a normálisnál. Ezen a helyzeten különleges ruhákkal, aláöltözetekkel lehet javítani. Magyar mérnökök a HUNOR Program keretében ezen a területen végeznek kutatásfejlesztést.
A földi vizsgálatokat egy fűthető, izzadni is képes próbababával kezdték, majd űrhajósokkal folytatták. Végül egy a küldetésben részt vevő űrhajós az űrállomáson is viseli ezeket a ruhákat, különféle tevékenységek során. Az így nyert tapasztalatokra és mérési adatokra alapozva a kutatók egy olyan számítógépes modellt tudnak tökéletesíteni, amellyel az űrhajósok számára legjobb ruhákat tudják kifejleszteni a jövőben, beleértve akár új szkafandereket is. A modellel virtuálisan szimulálni lehet, hogyan viselkedik a bőr és a ruha közötti levegőréteg különböző öltözeteknél, és hogyan reagál erre az emberi test. Ezzel a virtuális tervezéssel gyorsabb és olcsóbb lesz a ruhák fejlesztése, mert a prototípusokat nem kell majd legyártani és felvinni az űrbe.
Vállalkozó: eCon Kft.
