Tudományos portfólió
A HUNOR Magyar Űrhajós Program tudományos portfólióját 30 kísérlet alkotja, melyből 25 magyar vezetésű projekt valósul meg az Axiom-4 küldetés alatt. A további 5 projekt fejlesztési, illetve tudományos igényei másik küldetéseket jelölnek ki optimális megoldásnak.
A HUNOR-kísérletek vállalkozói magyar egyetemek, vállalatok, kutatóhelyek, start-upok, valamint non-profit oktatási szervezetek. Céljuk vagy innovatív űripari eszközök kifejlesztése és világpiacra vitele, vagy új nézőponttal előálló, csak az űrben elvégezhető kísérletek megvalósítása és tudományos kiértékelése, vagy a világűrrel kapcsolatos ismeretterjesztés.
Földmegfigyelés, anyagtudomány, sugárzástan, folyadékfizika, adatbányászat, virtuális valóság, gyógyszerkutatás, orvostudomány, mikrobiológia, pszichológia – a projektek széles palettája mutatja, hogy az űrtevékenység napjainkban számos tudományterületen jelen van, ami a magyar tudományos és high-tech életben ugyanúgy igaz, mint ahogy nemzetközileg évtizedek óta megfigyelhető.
Kapu Tibor kutatóűrhajós nemzetközi együttműködésben további kísérletekhez járul hozzá, melyekről az Axiom Space weboldalán tájékozódhatnak. A HUNOR-kísérletek fejleményeit a Tudományos Küldetésnapló rögzíti.
A HUNOR Űrhajós Program tudományos portfóliója
Tibor hozzáfogott a HUNOR-kísérletekhez a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.
A DNA-REPAIR kutatói azt elemzik, hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és ez ellen milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni. Az állatmodelek muslicák, és a vizsgált részpopuláció egy-egy ígéretes enzimet előkezeléssel nagyobb aktivitásra hangoltak a magyar tudósok. Tibor elhelyezte az állatmodelként vizsgált muslicák tégelyeit a Columbus modulban, és üzembe helyezte a muslicák sugárterhelését és életfeltételeit – a hőmérsékletet, a nyomást, a páratartalmat és a rázkódást – mérő RANDAM dozimétert.
Tibor kicsomagolta, és megöntözte a VITAPRIC kísérlet búza-, retek- és paprikacsíráit, majd elhelyezte őket, és üzembe helyezte a növények sugárterhelését és életfeltételeit – a hőmérsékletet, a nyomást, a páratartalmat és a levegőösszetételt – mérő RANDAM egységet.
A RANDAM miniatürizált személyzeti dózismérő újabb napon át szolgálta az űrhajósok egészségvédelmét.
A MAGOR kísérlet során az űrhajósok speciális ét-, lét- és életrendjének, a stressznek és a súlytalanságnak a hatását vizsgálták az űrhajósok mikrobiomjának elemzésével: száj-, vizelet- és bélflóravizsgálat útján. Az űrhajósok mintákkal járultak hozzá a kutatáshoz.
Az űrhajósok továbbá adatokat gyűjtöttek a VISPRO kísérlethez is, amely célja a súlytalanságban bekövetkező vérátrendeződés jobb megértése a halántéknál futó ér ultrahangos vizsgálatán keresztül.
A MAGOR kísérlet során az űrhajósok speciális ét-, lét- és életrendjének, a stressznek és a súlytalanságnak a hatását vizsgálták az űrhajósok mikrobiomjának elemzésével: száj-, vizelet- és bélflóravizsgálat útján. Az űrhajósok mintákkal járultak hozzá a kutatáshoz.
A MAGYAR project kísérletei is elkezdődtek, ahol a kutatók virtuális valóság segítségével vizsgálják a súlytalanság hatását az űrhajós motoros képességeire, ügyességére, elsősorban manualitására. Ismert probléma, hogy a súlytalanságban bekövetkező vérátrendeződés ront az agyi funkciókon. Az űrhajósok megváltozó munkaképességének tervezhetőségéhez fontos megismerni ennek a romlásnak a részleteit.
A RANDAM miniatürizált személyzeti dózismérő újabb napon át szolgálta az űrhajósok egészségvédelmét.
Megkezdődött a SAET kísérlet, amely űrhajósok asszociatív tanulását vizsgálja, a megváltozó gravitációs viszonyok között.
A mikrogravitáció hatására fellépő SANS (űrrepüléssel összefüggő látásromlás) komoly problémát jelenthet az űrhajósok számára. Az END-SANS kísérletben ma az űrhajósok egy új, mesterséges mikroszálas struktúrával történő gyógyszeralkalmazási módszert teszteltek.
Valamint az űrhajósok adatokat gyűjtöttek a TESH projekthez is, amely célja, hogy tanulmányozza az űrhajósok szív- és érrendszeri, valamint egyensúlyozó rendszerének összetett változásait az űrutazás során.
Tibor ma az SPHC projekt részeként tancélú, fizika témájú kísérleteket végzett el, amit a középiskolás és egyetemi diákok a Huniverzum látogatóközpontból élő adásban követhettek. A kísérletsorozat a földi gravitáció és az Űrállomáson tapasztalt súlytalanság különbségeit hangsúlyozta ki, amit a saját kezükön át hozott közelebb a diákokhoz a projekt során kidolgozott kísérleti eszközcsomag.
Tibor a VITAPRIC kísérlet során a retek-, és búzamagok keltetődobozait magasabb falúra cserélte, hogy a növekedésnek induló növények helyet kapjanak.
A RANDAM miniatürizált személyzeti dózismérő újabb napon át szolgálta az űrhajósok egészségvédelmét.
Folytatódott a SAET kísérlet, amely űrhajósok asszociatív tanulási hajlamát vizsgálja, a megváltozó gravitációs viszonyok között.
Valamint az űrhajósok adatokat gyűjtöttek a TESH projekthez is, amely célja, hogy tanulmányozza az űrhajósok szív- és érrendszeri, valamint egyensúlyozó rendszerének összetett változásait az űrutazás során.
Tibor kísérleteket végzett a bolygólégkörök fizikáját vizsgáló DIROS projekt keretében.
A VITAPRIC kísérlet során Tibor a paprikamagok keltetődobozait is magasabb falúra cserélte.
Az SPHC ismeretterjesztő projekthez Tibor magyarázatokkal ellátott videókat készített, az alábbi témákban: tömegközéppont mozgása, lágy cellák kapcsolódása, Bernoulli-törvény és gyrolabda. Tibor a CORVUS ismeretterjesztő projekt keretében elmesélte, hogy milyen az élet a Nemzetközi Űrállomáson, valamint alkalmazkodási trükköket a kihívásokkal teli környezethez. A CQ-ISS ismeretterjesztő projekthez Tibor adatokat mért űrsugárzásról, mágneses térerősségről.
Az űrhajósok továbbá adatokat gyűjtöttek a VISPRO kísérlethez is, amely célja a súlytalanságban bekövetkező vérátrendeződés jobb megértése a halántékban futó ér ultrahangos vizsgálatán keresztül.
Az ENPERCHAR kísérlet az űrhajós és munkatere kapcsolatát vizsgálja környezetpszichológiai módszerekkel. Az űrhajósok ehhez is adatokkal járultak hozzá a nap során.
Az űrhajósok adatokat gyűjtöttek a SINGREAD kísérlet keretében, amely az idegrendszeri visszacsatolásokat vizsgálja a hangszálak mozgatásáért felelős apró izomcsoporton, illetve az emberi hang változásait a súlytalanságban.
Folytatódott a munka a SAET kísérlettel, amely űrhajósok asszociatív tanulási hajlamát vizsgálja, a megváltozó gravitációs viszonyok között.
A CINCINNATI kísérlet az űrhajósok napi mozgása során kirívóan felmelegedő testfelületeket keresi, azzal a céllal, hogy az űr körülményeihez szabott ruhaanyagokat lehessen tervezni. A legénység mai munkája hozzájárult az adatgyűjtéshez.
Az űrhajósok továbbá sikeres méréseket végeztek a VISPRO kísérlethez is, amely célja a súlytalanságban bekövetkező vérátrendeződés jobb megértése a halántékban futó ér ultrahangos vizsgálatán keresztül.
A RANDAM miniatürizált személyzeti dózismérő újabb napon át szolgálta az űrhajósok egészségvédelmét.
A mikrogravitáció hatására fellépő SANS (űrrepüléssel összefüggő látásromlás) komoly problémát jelenthet az űrhajósok számára. Az END-SANS kísérletben ma az űrhajósok egy új, mesterséges mikroszálas struktúrával történő gyógyszeralkalmazási módszert teszteltek.
Tibor az UHU földmegfigyelési kísérlet keterében fényképsorozatokat rögzített a légkörünk erős elektromágneses töltésű magaslégköri viharairól Pápua Új-Guinea, Indonézia és a Fülöp-szigetek fölött.
Az ARISS projekt során az amatőrrádiós kapcsolatteremtés nehéz műszaki feladatát sikerrel végrehajtó diákok élőben tudtak beszélni a Nemzetközi Űrállomással, Simonyi Károly 2009-es űrrepülése után ismét magyar nyelven.
A MAGYAR project kísérletei folytatódtak, ahol a kutatók virtuális valóság segítségével vizsgálják a súlytalanság hatását az űrhajós motoros képességeire, ügyességére, elsősorban manualitására. Ismert probléma, hogy a súlytalanságban bekövetkező vérátrendeződés ront az agyi funkciókon. Az űrhajósok megváltozó munkaképességének tervezhetőségéhez fontos megismerni ennek a romlásnak a részleteit.
Az űrhajósok adatokat gyűjtöttek a SINGREAD kísérlet keretében, amely az idegrendszeri visszacsatolásokat vizsgálja a hangszálak mozgatásáért felelős apró izomcsoporton, illetve az emberi hang változásait a súlytalanságban.
A MAGOR kísérlet során az űrhajósok speciális ét-, lét- és életrendjének, a stressznek és a súlytalanságnak a hatását vizsgálták az űrhajósok mikrobiomjának elemzésével: száj-, vizelet- és bélflóravizsgálat útján. Az űrhajósok mintákkal járultak hozzá a kutatáshoz.
Folytatódott a munka a SAET kísérlettel, amely űrhajósok asszociatív tanulását vizsgálja, a megváltozó gravitációs viszonyok között.
Tibor a CORVUS ismeretterjesztő projekt keretében felvételeket készített a Földről, és csillagokról napfelkelte előtt és után.
Tibor fotókkal rögzítette a VITAPRIC kísérlet nemesített paprikáinak, retkeinek és búzáinak növekedési ütemét.
Tibor ellenőrizte a DNA-REPAIR kísérlet muslincáinak a fejlődését is.
A mikrogravitáció hatására fellépő SANS (űrrepüléssel összefüggő látásromlás) komoly problémát jelenthet az űrhajósok számára. Az END-SANS kísérletben ma az űrhajósok egy új, mesterséges mikroszálas struktúrával történő gyógyszeralkalmazási módszert teszteltek.
Az űrbeli sugárzás károsítja a gyógyszerek hatóanyagát, ezzel rontva az eltarthatóságukat. A hatóanyag megromlását, szélsőséges esetben méreggé válását egy űrhajósnak ki kell zárnia, mielőtt bevenné. Ehhez a gyógyszereket vízzel elkeverve mikroszkóp alatt meg kell vizsgálnia, ám a vízzel keverés súlytalanságban nehéz feladat. Az M4D kísérletben az űrhajósok egy újszerű, hajszálcsövesség elvén alapuló, ’lab-on-a-chip’ fejlesztést vizsgáltak, ami erre a problémára keres megoldást.
Tibor a SIS projekt során bemutatta az űrhajós napi munkatevékenységeit illetve az űrállomás néhány modulját, amit háromdimenziós kamerával rögzített.
Tibor a CORVUS ismeretterjesztő projekt keretében Peggy segítségével bemutatta hogyan lehet a világűrben újraélesztést végrehajtani.
Folytatódott a munka a SAET kísérlettel, amely űrhajósok asszociatív tanulását vizsgálja, a megváltozó gravitációs viszonyok között.
A mikrogravitáció hatására fellépő SANS (űrrepüléssel összefüggő látásromlás) komoly problémát jelenthet az űrhajósok számára. Az END-SANS kísérletben ma az űrhajósok egy új, mesterséges mikroszálas struktúrával történő gyógyszeralkalmazási módszert teszteltek.
Valamint az űrhajósok adatokat gyűjtöttek a TESH projekthez is, amely célja, hogy tanulmányozza az űrhajósok szív- és érrendszeri, valamint egyensúlyozó rendszerének összetett változásait az űrutazás során.
Folytatódtak a MAGYAR projekt kísérletei, ahol a kutatók virtuális valóság segítségével vizsgálják a súlytalanság hatását az űrhajós motoros képességeire, ügyességére, elsősorban manualitására. Ismert probléma, hogy a súlytalanságban bekövetkező vérátrendeződés ront az agyi funkciókon. Az űrhajósok megváltozó munkaképességének tervezhetőségéhez fontos megismerni ennek a romlásnak a részleteit.
Az űrhajósok továbbá sikeres méréseket végeztek a VISPRO kísérlethez is, amely célja a súlytalanságban bekövetkező vérátrendeződés jobb megértése a halántékban futó ér ultrahangos vizsgálatán keresztül.
A DNA-REPAIR kutatói azt elemzik, hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és ez ellen milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni. Az állatmodelek muslicák, és a vizsgált részpopulációban egy-egy ígéretes enzimet előkezeléssel nagyobb aktivitásra hangoltak a magyar tudósok. Tibor feladatai közé tartozik a muslicák állapotának ellenőrzése is.
Idegen égitesteken és a Föld barlangjaiban nincsen GPS-alapú helymeghatározás. Az IMU-DRS kísérlet olyan adatfeldolgozó matematikai módszereket kutat, amellyel egy mozgásérzékelő szenzor (bármelyik mai elektronikai eszköz egyetlen chipje) alkalmassá válik az idegen környezetet felfedező emberek vagy robotok nyomkövetésére. Tibor a szolgálati okostelefon szenzorát használva gyűjtött adatokat a kísérlethez, különböző formákat rajzolva a levegőbe, valamint különböző útvonalakat bejárva az Űrállomás fedélzetén.
A RANDAM miniatürizált személyzeti dózismérő újabb napon át szolgálta az űrhajósok egészségvédelmét.
Folytatódott a munka a SAET kísérlettel, amely űrhajósok asszociatív tanulását vizsgálja, a megváltozó gravitációs viszonyok között.
A mikrogravitáció hatására fellépő SANS (űrrepüléssel összefüggő látásromlás) komoly problémát jelenthet az űrhajósok számára. Az END-SANS kísérletben ma az űrhajósok egy új, mesterséges mikroszálas struktúrával történő gyógyszeralkalmazási módszert teszteltek.
Valamint az űrhajósok adatokat gyűjtöttek a TESH projekthez is, amely célja, hogy tanulmányozza az űrhajósok szív- és érrendszeri, valamint egyensúlyozó rendszerének összetett változásait az űrutazás során.
Tibor a VITAPRIC projekt során learatta a kísérleti retek példányokat, a búzacsírák keltetődobozait még magasabb falúra cserélte, majd megöntözte a paprika és búza csírákat.
Tibor a CORVUS ismeretterjesztő projekt keretében bemutatta a RANDAM miniatürizált dózismérőt, mesélt az űrhajósokat érő kozmikus sugárzásról, valamint beszámolt az űrkutatásra vonatkozó jogi szabályokról is.
A RANDAM miniatürizált személyzeti dózismérő újabb napon át szolgálta az űrhajósok egészségvédelmét.
A mikrogravitáció hatására fellépő SANS (űrrepüléssel összefüggő látásromlás) komoly problémát jelenthet az űrhajósok számára. Az END-SANS kísérletben ma az űrhajósok egy új, mesterséges mikroszálas struktúrával történő gyógyszeralkalmazási módszert teszteltek.
Az ENPERCHAR kísérlet az űrhajós és munkatere kapcsolatát vizsgálja környezetpszichológiai módszerekkel. Az űrhajósok ehhez is adatokkal járultak hozzá a nap során.
Folytatódott a munka a SAET kísérlettel, amely űrhajósok asszociatív tanulását vizsgálja, a megváltozó gravitációs viszonyok között.
Az űrhajósok továbbá sikeres méréseket végeztek a VISPRO kísérlethez is, amely célja a súlytalanságban bekövetkező vérátrendeződés jobb megértése a halántékban futó ér ultrahangos vizsgálatán keresztül.
Az űrhajósok adatokat gyűjtöttek a SINGREAD kísérlet keretében, amely az idegrendszeri visszacsatolásokat vizsgálja a hangszálak mozgatásáért felelős apró izomcsoporton, illetve az emberi hang változásait a súlytalanságban.
Folytatódott a munka a SAET kísérlettel, amely űrhajósok asszociatív tanulását vizsgálja, a megváltozó gravitációs viszonyok között.
Tibor a CORVUS ismeretterjesztő projekt keretében elmesélte, hogy milyen az élet a Nemzetközi Űrállomáson, valamint alkalmazkodási trükköket a kihívásokkal teli környezethez.
Tibor dokumentálta az ESEL3D anyagtudományi kísérletet, melyben különbözű anyagú, és belső geometriájú 3D nyomtatott mintákon tesztelik az űrutazás során fellépő rázkódás által, valamint a kozmikus sugárzás által okozott roncsolódást.
Az SBHA project során Tibor gyerekek kérdéseire válaszolt az űrkutatás világáról.
Az IMU-DRS projekt részére mágneses adatokat gyűjtött Tibor.
A CINCINNATI kísérlet az űrhajósok napi mozgása során kirívóan felmelegedő testfelületeket keresi, azzal a céllal, hogy az űr körülményeihez szabott ruhaanyagokat lehessen tervezni. A legénység mai munkája hozzájárult az adatgyűjtéshez.
A DNA-REPAIR kutatói azt elemzik, hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és ez ellen milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni. Az állatmodelek muslicák, és a vizsgált részpopulációban egy-egy ígéretes enzimet előkezeléssel nagyobb aktivitásra hangoltak a magyar tudósok. Tibor feladatai közé tatozik a muslicák állapotának ellenőrzése is.
A MAGOR kísérlet során az űrhajósok speciális ét-, lét- és életrendjének, a stressznek és a súlytalanságnak a hatását vizsgálták az űrhajósok mikrobiomjának elemzésével: száj-, vizelet- és bélflóravizsgálat útján. Az űrhajósok mintákkal járultak hozzá a kutatáshoz.
A CQ-ISS projekt során a győri Széchenyi István Egyetem rádiótagozata kapcsolatot létesített az Űrállomással, és bevonta a magyar űrhajóst egy Kárpát-medencei gyerekeknek szervezett űrnap eseményeibe.
Az űrhajósok pihenőnapja a munkaképességük magas szinten tartását szolgálja, a NASA űrorvosi elvárásainak megfelelve.
Tibor a VITAPRIC projekt során learatta a kísérleti búza példányokat.
Tibor kísérleteket végzett a bolygólégkörök fizikáját vizsgáló DIROS projekt keretében.
Folytatódtak a MAGYAR projekt kísérletei, ahol a kutatók virtuális valóság segítségével vizsgálják a súlytalanság hatását az űrhajós motoros képességeire, ügyességére, elsősorban manualitására. Ismert probléma, hogy a súlytalanságban bekövetkező vérátrendeződés ront az agyi funkciókon. Az űrhajósok megváltozó munkaképességének tervezhetőségéhez fontos megismerni ennek a romlásnak a részleteit.
Az ENPERCHAR kísérlet az űrhajós és munkatere kapcsolatát vizsgálja környezetpszichológiai módszerekkel. Az űrhajósok ehhez is adatokkal járultak hozzá a nap során.
A DNA-REPAIR kutatói azt elemzik, hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és ez ellen milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni. Az állatmodelek muslicák, és a vizsgált részpopulációban egy-egy ígéretes enzimet előkezeléssel nagyobb aktivitásra hangoltak a magyar tudósok. Tibor feladatai közé tartozik a muslicák állapotának ellenőrzése is.
Folytatódott a munka a SAET kísérlettel, amely űrhajósok asszociatív tanulását vizsgálja, a megváltozó gravitációs viszonyok között.
A RANDAM miniatürizált személyzeti dózismérő újabb napon át szolgálta az űrhajósok egészségvédelmét.
A MAGOR kísérlet során az űrhajósok speciális ét-, lét- és életrendjének, a stressznek és a súlytalanságnak a hatását vizsgálták az űrhajósok mikrobiomjának elemzésével: száj-, vizelet- és bélflóravizsgálat útján. Az űrhajósok mintákkal járultak hozzá a kutatáshoz.
Az űrhajósok továbbá sikeres méréseket végeztek a VISPRO kísérlethez is, amely célja a súlytalanságban bekövetkező vérátrendeződés jobb megértése a halántékban futó ér ultrahangos vizsgálatán keresztül.
Az SPHC ismeretterjesztő projekthez Tibor magyarázatokkal ellátott videókat készített, az alábbi témákban: homorú és domború lencsék, minimálfelületek, lágy cellák és gyrolabda.
A MAGOR kísérlet során az űrhajósok speciális ét-, lét- és életrendjének, a stressznek és a súlytalanságnak a hatását vizsgálták az űrhajósok mikrobiomjának elemzésével: száj-, vizelet- és bélflóravizsgálat útján. Az űrhajósok mintákkal járultak hozzá a kutatáshoz.
Az űrhajósok adatokat gyűjtöttek a SINGREAD kísérlet keretében, amely az idegrendszeri visszacsatolásokat vizsgálja a hangszálak mozgatásáért felelős apró izomcsoporton, illetve az emberi hang változásait a súlytalanságban.
Folytatódott a munka a SAET kísérlettel, amely űrhajósok asszociatív tanulását vizsgálja, a megváltozó gravitációs viszonyok között.
Tibor a VITAPRIC projekt során learatta a kísérleti paprika példányokat.
Tibor összeszedte és elpakolta a RANDAM miniatürizált személyzeti dózismérőket, valamint dokumentálta az elhelyezkedésüket, esetleges kilengést mutató értékek kielemzésének céljából.
Folytatódtak a MAGYAR projekt kísérletei, ahol a kutatók virtuális valóság segítségével vizsgálják a súlytalanság hatását az űrhajós motoros képességeire, ügyességére, elsősorban manualitására. Ismert probléma, hogy a súlytalanságban bekövetkező vérátrendeződés ront az agyi funkciókon. Az űrhajósok megváltozó munkaképességének tervezhetőségéhez fontos megismerni ennek a romlásnak a részleteit.
Az ENPERCHAR kísérlet az űrhajós és munkatere kapcsolatát vizsgálja környezetpszichológiai módszerekkel. Az űrhajósok ehhez is adatokkal járultak hozzá a nap során.
A DNA-REPAIR kutatói azt elemzik, hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és ez ellen milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni. Az állatmodelek muslicák, és a vizsgált részpopulációban egy-egy ígéretes enzimet előkezeléssel nagyobb aktivitásra hangoltak a magyar tudósok. Tibor feladatai közé tartozik a muslicák állapotának ellenőrzése is.
A CINCINNATI kísérlet az űrhajósok napi mozgása során kirívóan felmelegedő testfelületeket keresi, azzal a céllal, hogy az űr körülményeihez szabott ruhaanyagokat lehessen tervezni. A legénység mai munkája hozzájárult az adatgyűjtéshez.
