Kiválasztási folyamat
Az űrhajóssá válás folyamata
Az űrrepülés egy rendkívül összetett és meglehetősen kockázatos tevékenység, mely próbára teszi az emberi testet és pszichét egyaránt. Nem beszélve arról a kimagasló szellemi teljesítményről, amelyet a küldetés során, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, izolációban és súlytalanságban kell nyújtani a tudományos kísérletek és tesztek elvégzése során.
A magyar űrhajósjelöltek kiválasztása az Európai Űrügynökséggel együttműködésben az ESA Űrhajós Politikájával összhangban történt. Az együttműködésnek köszönhetően az ESA űrhajós válogatására korábban jelentkező és ott továbbjutó magyar jelöltek részévé váltak a magyar űrhajós-kiválasztásnak is. Az űrhajósok kiképzését és a szállítást végző partner, az Axiom Space, majd a Nemzetközi Űrállomás illetékes testületének hozzájárulásával vált véglegessé.
Egyetlen magyar űrhajós, a tervek szerint Kapu Tibor dolgozik majd a repülő legénység tagjaként, aki a magyar kiválasztási folyamat végén a négy legalkalmasabb és legjobban teljesítő jelölt közül került ki. A fennmaradó három jelölt közül egy további fő, Cserényi Gyula tartalékos státuszt kapott, és Kapu Tiborral gyakorlatilag azonos alapkiképzésben részesül.
A második magyar nemzeti kutatóűrhajós
A kiválasztás során a szakértők több mint ötven mérhető szempont szerint értékelték a jelölteket. Az eredmények alapján a HUNOR-program Irányító Testülete Kapu Tibort tartotta a legalkalmasabbnak a feladatra, míg tartalékosnak Cserényi Gyulát választották.
A kiválasztási folyamat online jelentkezéssel kezdődött, amely 2022. január 31-én lezárult.
Az űrhajó fizikai korlátai által megszabott határértékeken belüli testi adottságokkal rendelkező és a jelentkezés többi alapkövetelménynek is megfelelő jelentkezőknek egy online alkalmassági tesztet kellett megoldaniuk. A vizsgálat célja a válogatáshoz minimálisan szükséges készségek és képességek meglétének felmérése volt. A teszten legjobban teljesítő, legtöbb pontot elérő jelöltek kerültek tovább a következő kiválasztási fordulóba.
Általános feltételek:
Magyar állampolgárság
- bejelentett állandó magyarországi lakcím
- legfeljebb 40. betöltött életév (1981. január 31. utáni születési idő)
- büntetlen előélet
- úszni tudás
Nyelvismeret
- magas szintű és magabiztos angol nyelvtudás (Közös Európai Nyelvi Referenciakeret – CEFR szerint C1 szint)
- előnyt jelent az orosz nyelvismeret, tekintettel az ISS orosz moduljára és műszereire
Képesítések
- felsőfokú (mester szintű előnyt jelent), Magyarországon elismert végzettség
- előnyt jelent a mérnöki, műszaki és természettudományos, továbbá az orvosi, fogorvosi végzettség
- vezetői engedély
Szakmai tapasztalt
- legalább három év szakmai tapasztalat műszaki, természettudományi vagy orvosi területen – doktori fokozat a megnevezett tudományterületeken három év szakmai tapasztalatnak beszámítható
Fizikai és egészségügyi követelmények
- a jelentkezés alapfeltétele az EU 1178/2011 Annex IV (Part-MED) Class 2 szintű, a jelentkezési határidő napján érvényes orvosi alkalmassági igazolás, valamint az alábbi testi adottságok teljesülése:
Testmagasság: 150 cm és 190 cm között
Testsúly: 50 kg és 95 kg között, normál testtömeg index (WHO BMI normal)
Vérnyomás: legfeljebb 140/90 mmHg (ülő testhelyzetben mérve)
Látás: 20/20 vagy annál jobb, korrekcióval, vagy anélkül egészséges színlátás. Műtéttel végzett látáskorrekció elfogadott, feltéve, hogy a beavatkozás látást és egyebeket befolyásoló komplikációktól mentes.
Hallás: egészséges hangérzékelés (krónikus vagy visszatérő hallászavar nélkül)
A továbbjutó jelentkezőkre ezek után egy pszichometriai és pszichológiai felmérés várt, amelynek célja a pszichológiai alkalmasság megállapításán felül a küldetés szempontjából lényeges személyiségjegyek felmérése és értékelése volt. A felállított személyiség–mátrixon alapuló szakértői javaslat alapján a küldetéssel járó pszichés próbatételre leginkább felkészült jelentkezők kerültek tovább a következő fordulóba.
A folyamat következő állomása a repülő- és űrorvosi alkalmassági vizsgálat volt, amelynek célja nem csupán az aktuális egészségügyi alkalmasság megállapítása, hanem annak prognosztizálása, hogy az adott jelölt szervezete mekkora valószínűséggel képes a küldetés végéig egészségügyi állapotának és fizikai teljesítőképességének megőrzésére. A vizsgálat alapfeltétele az érvényes repülőorvosi alkalmassági igazolás, amelyet a vizsgálatokat koordináló orvosnak kellett bemutatni. A vizsgálat során a jelölteknek a repülőorvosi vizsgálathoz hasonló, de annál szigorúbb és összetettebb kivizsgáláson kell átesniük.
Ezek során alacsony nyomásnak, nagy és hosszan tartó gyorsulási és lassulási erőnek, terheléses vizsgálatoknak voltak kitéve. A repülőorvosi szakértők az egyéni egészségügyi kockázati értékelés alapján javaslatot tettek a jelöltek sorrendjére, az így kialakuló sorrend pedig döntő jelentőségű volt az eljárás egésze szempontjából. Minél előrébb végzett egy jelölt a listán, annál nagyobb volt az esélye a kiválasztásra.
A legígéretesebb jelöltek ezek után egy technikai meghallgatáson vettek részt, amelynek során a gyakorlatban is bizonyítaniuk kellett tudományos és műszaki beállítottságukat, valamint rátermettségüket a küldetés során rájuk váró feladatokhoz hasonló kihívások és szimulált problémák megoldásával és prezentálásával.
A folyamat következő meghatározó pontja a felmérések eredményeit, a jelöltek képesítéseit és szakmai tapasztalatát, továbbá motivációját számba vevő „állásinterjú”, ahol az egyes jelöltekről kialakult összkép alapján a kiválasztási testület rangsorolta őket, és összeállított egy szűk, négyfős „leginkább alkalmas jelölti” listát.
A leginkább alkalmas jelöltek a kiválasztás után részt vettek egy három szakaszból álló, magyar szervezésű kiképzésen, amelynek során betekintést nyertek a potenciálisan előttük álló kihívásokba és feladatokba. A kiválasztást végző testület a képzésen nyújtott teljesítményt figyelembe véve hozta meg végső döntését a magyar űrhajósjelölt és tartaléka személyéről.
Az első szakasz során megszereztek minden szükséges, alapvető ismeretet az űrszektorról.
A második szakaszban a tudományosabb vonatkozású oktatásra került a hangsúly: a jelöltek tanultak űrdinamikát, rakétaelméletet, űrmérnöki ismereteket a Nemzetközi Űrállomás vonatkozásában, Föld-megfigyelést, programozást és robotikát is. Ebben a szakaszban végezték el a könnyűrepülőgépes pilótaképzést is, emellett barokamrás terhelésen estek át, és szárazföldi- illetve vízi kiképzést is kaptak a Magyar Honvédség szervezésében.
A harmadik szakaszban a jelöltek folytatták a repülőgépes képzést: műrepülő gyakorlatokat végeztek, melynek célja a stressztűrés és az extrém helyzetekhez való alkalmazkodás fejlesztése volt. Az orvosi csapat a gyakorlat során folyamatosan mérte a szélsőséges manőverekre adott idegrendszeri reakciókat, a jelöltek pedig gyakorolták a veszélyes helyzetek kezelését és a figyelemmegosztást a terhelt környezetben. Az extrém erőhatásokra egy centrifugában készülhettek fel az Egyesült Államokban, egy erre szakosodott cégnél.
Részt vettek egy hatnapos izolációs tréningen, amelynek célja az volt, hogy felkészítse őket az űrutazással járó kihívásokra. A megfelelő pszichológiai hatás elérése céljából egy, a jelöltek számára ismeretlen helyszínen, a külvilágtól és külső hatásoktól teljesen elzárt környezetben zajlott a HUNOR-program, a Terrorelhárítási Központ és a Semmelweis Egyetem szakértőinek közös részvételével.
Kommunikációs és protokoll-felkészítésben is részesültek, hiszen kiemelkedő szereplőkként képviselik Magyarországot a nemzetközi űrkutatási szférában; illetve kiemelt szerep jut nekik a hazai tudománynépszerűsítés és az űrtevékenységgel kapcsolatos ismeretterjesztés területén is.
A harmadik szakasz végén egy tíznapos amerikai út során a négy magyar kutatóűrhajós jelölt és a HUNOR-program küldöttsége találkozhatott az Axiom Space szakértőivel. Az Axiom Space átfogó elméleti és gyakorlati képzést tartott az űrrepülés végrehajtásáról és annak részleteiről, megalapozva azt a jövőbeni professzionális űrhajós-kiképzést.
A teljes képzés során folyamatos volt a jelöltek erőnléti, fizikai állóképességének fejlesztése, valamint a pszichológiai monitorozás, amelyet a Semmelweis Egyetem, illetve a HUNOR-program szakértőiből álló, erre dedikált csapat koordinált. Az űrhajósjelöltek fizikai és mentális felkészítése kiemelt fontosságú, hiszen a világűrben a lehető legjobb fizikai és mentális állapotra van szükség az optimális teljesítmény biztosítása és a negatív egészségügyi hatások minimalizálása érdekében.
Az Irányító Testület szakértői a hat fő értékelési kategórián belül jelöltenként több mint ötven mérhető, független szaktekintélyek által is igazolt szempont szerint értékelték a jelölteket: többek között olyan tulajdonságokat figyeltek meg és elemeztek az egyes kategóriákon belül, mint a tanulási képességek, a tudományos ismeretek, a kutatási módszertani képességek, a rugalmasság és együttműködési képességek, a személyiségjegyek, az önkontroll és mentális stabilitás, a szociális képességek, a kommunikációs képességek, a teherbírás, a fizikai teljesítmény és annak fejlődése, testösszetétel, stb.
